"Mi lenne veled ha azt a fajta pusztító szerelmet éreznéd mint Alexx? Sokáig ő sem tudta milyen érzés valakit úgy szeretni mint még senki mást az előtt... Régen minden más volt, másabb mint most. A sok véren, szenvedésen, gyilkoláson túl mindig van ami elűz és fogva tart... Tehetsz bármit a sorsod nem változik, halálra vagy ítélve... Mindenhonnan van kiszállás de az életből nincs... Lennél Alexx helyében?"

2015. március 25., szerda

15.rész The eight deadly sins

*Dorothy pov. *
-... Kettő... most is. Három... Négy...- ha minden igaz hat golyó van egy tárban- Öt... Tudod nagyon szerencsés napod van! Hat...- a könnyeim folyni kezdtek de nem történt semmi- Ez volt az utolsó hogy nem lőttelek le! Ha még egyszer Andynél próbálkozol lesz a tárban golyó.
Hirtelen belépett az ajtón CC és Jinxx. Mondhatom nagyot néztek amikor láttak engem a földön térdelni Alexx pedig mögöttem áll egy pisztollyal a kezében.
-Alexx dobd el!- kiáltott rá CC és fegyvert rántott.
-Nincs töltve, de legalább így tanult a leckéből.- majd felment az emeletre.
-Mi történt?- segített fel CC.
-Tegnap este Andy részeg volt és megcsókoltam de Alexx látta és így majdnem kinyírt...- sóhajtottam.
-Hát ne is csodálkozz! Alexx elég féltékeny típusú lány. Allergiás arra ha valaki szerelmi szándékkal közelít Andyhez.- mondta felgmán Jinxx.
-Tudom de... de mindegy.- mondtam. Jobb ha nem tudnak arról hogy szerelmes vagyok Andybe. Hátha Alexx meghallja és kinyír.
*Andy pov. *
Miután ráijesztettem Dorothyra felmentem Andyhez. Elmeséltem neki mi történt.
-Tudod Alexx azért nem kellett volna ennyire ráijeszteni. Legközelebb még a közelembe se mer jönni!- vigyorgott és átölelt.
-Nem baj!- vágtam rá gondolkodás nélkül- Nem vesztünk vele semmit ha nem mer a közelünkbe jönni. Vagy talán neked baj?- „sértődtem” meg.
-Nem baj- adott egy puszit- most viszont mennem kell Ronnie elé. Megígértem neki múltkor hogy bemutatlak neki mert nem emlékszik rád.- bólintottam és Andy már ment is.
*Andy pov. *
Szerencsém van hogy egy olyan lány van mellettem aki tudom hogy nem azért szeret mert én voltam a híres Andy Biersack. Ő saját magamért szeret.
-Szia Ronnie!- köszöntem.
-Szia Andy! Hát a barátnődet hol hagytad?- kérdezte meglepődve.
-Otthon. Nemrég balhézott a közös haverunkkal Dorothyval.- sóhajtottam- Az elején egész jól megvoltak... de most!
-Hát igen Biersack. Ilyen az amikor egyszerre két lánynál próbálkozol.- kacsintott. Nem is mondtam neki hogy tetszik Dorothy... ő egy gondolatolvasó!
-Na gyere! A többiek már várnak.- mondtam és elindultunk hazafelé.
*Alexx pov. *
Miután Andy elment lementem a nappaliba. Jinxx és Sammi éppen veszekedtek.
-És ha egyszer meg fogja ölni? Szegény Dorothy!- akadt ki teljesen Sammi. Tudtam hogy ezzel rám célzott...
-Nem fogja kinyírni! Tudod Dorothy sem annyira ártatlan mint hiszed! Alexx nem akarta volna megölni ha előző este nem smárolja le Andyt!- vágott vissza Jinxx.
-Nem akartam megölni! Akkor éles pisztollyal tettem volna! Ebben meg nem volt töltény!- szálltam be én is a vitába. Rögtön mindenki rám nézett- Nem tehetek arról hogy Dorothy rámászott én pedig féltékeny lettem! De úgy látszik hogy Dorothy ártatlan! Mindenben én vagyok a hibás... megint! Mint mindig!- mentem le és vágtam be a durcit.
-Ugyan már Alexx! Mindenki tudja hogy utálod Dorothyt!- mondta Sammie.
-Nem utálom de ha rámászik a pasimra kiakadok.- mondtam- Mert azért ő sem szent...
-Na és? Akkor sem kellene rögtön az életére törni!
-Mert te mit tettél volna?- kezdtek el folyni a könnyeim- Andy a legfontosabb ember az életemben és erre jön ő és mindent tönkre fog tenni!- rohantam fel a szobámba. Néhány perc múlva kopogtak.
-Alexx! Nyisd ki az ajtót!- hallottam Dorothy hangját.
-Menj innen mielőtt megint ki akarnálak nyírni!- mondtam elé ironikus hangon kicsit túl dramatizálva. De azért beengedtem.
-Alexx kérlek bocsáss meg.- ez egy kicsit meglepett...
-Megbocsájtok de nem felejtek.- sóhajtottam- Én is szeretnék bocsánatot kérni...
-Semmi baj. Megértem.
Mondta és megölelt ezzel kifejezve hogy újra barátok vagyunk. Örülök hogy megint jóban vagyunk csak remélem hogy nem mászik rá újra Andyre.
*Andy pov. *
Nagy nehezen hazaértünk, mondanom sem kell végig hülyültük az egész utat. Esküszöm Ronnie nem normális...
-Mikor érünk oda?- kérdezte két röhögőgörcs közt.
-Most.- és már meg is álltam a kocsival.
-Fú Biersack! Szép ház!- mondta ledöbbenve.
-Ugyan Ronnie! Nem először vagy már itt.- vállon veregettem és bementünk a lakásba.
-Sziasztok!- köszöntünk.
-Hali!- jött a válasz Alexxtől, mert csak ő volt lent.
-Andy de hát őt ismerem!

-Egész végig ezt mondtam Ronnie!- fogtam már kínomban a fejem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése